Clara a Nyitott Szív tanfolyamon beszélt először a gyerekkoráról. Megindítóan hatott rá, ahogy a többiek reagáltak. Az ő családjában nem volt divat érzésekről beszélni. Amikor gyerekkorában megpróbálta kifejezni a fájdalmát, az apja gúnyosan csak ennyit mondott:
- A nagy érzelmektől jókat lehet zabálni.
Így aztán el is távolodott a saját érzéseitől, ahogy sok más sorstársa is.
A tanfolyamokon az egyik legnehezebb feladat a csoportvezetők számára, hogy a résztvevőkkel kimondassák az érzéseiket. A legtöbben a haragon kívül nem igazán tudnak érzéseket beazonosítani. A harag pedig csak egy fedőérzés, ami alatt megbújnak az igazi érzések: csalódás, elhagyatottság, elutasítottság, félelem, kiszolgáltatottság és még sokan mások.
A bántalmazottak helyzetét komolyan nehezíti, hogy még a gyülekezetek többsége is egyenesen bűnnek tartja a negatív érzéseket.
A bántalmazó családokban és a bántalmazó gyülekezetekben van egy közös vonás, ami minden esetben fellelhető. Ez pedig a "titok". Vannak dolgok, amiről nem illik, vagy egyenesen tilos beszélni, és ezáltal tartható fenn a kialakult helyzet. Azokban a közösségekben, ahol ilyen titkolózás folyik, szinte törvényszerű a bántalmazás is.
Te milyen családban élsz, és milyen gyülekezetbe jársz?
Beszélhetsz nyíltan bármiről, vagy vannak tabu témák? Érdemes egy kicsit megvizsgálnod, hogy nem te tartasz-e fenn egy rossz hagyományt a családodban, mert fel sem tűnik, hogy ez mennyire veszélyes. A Biblia azt mondja erről, hogy nincs olyan titok, amely egyszer napvilágra ne kerülne. Legyél te, aki megtöri a hallgatás sötét erejét!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése