Clara eljutott odáig, hogy szembenézett a leguralkodóbb sémájával, az önfeláldozással.
Már tudta hogyan és miért alakult ki, de most hogyan tovább?
"Milyen nehéz az elhallgatást megtörni, és úgy nézni a dolgokra, amint vannak! Mi az ára annak, ha tagadásban élünk?" (Nyitott Szív Útikalauz 40. oldal).
Szembe kell néznie azzal a rombolással, amit a gyerekkorában elszenvedett sérülései okoztak a felnőtt Clarának. Még ízlelgeti a szavakat:
- Jogod van a falaidhoz! Nem hagyhatod, hogy bárki szabadon portyázzon a magánterületeden!
Milyen kár, hogy nem hallotta ezt évekkel ezelőtt! Mennyi szenvedéstől mentesült volna!
A szüleinek nem mert nemet mondani, pedig tudta, hogy lerombolják a kapcsolatát a gyerekeivel. Félt, hogy ha nem látogatja őket, akkor a gyerekeitől is ezt fogja visszakapni. Pedig pont így távolodtak el egymástól. A gyerekei szemében ő egy jelentéktelen személy, akinek az érdeke egyáltalán nem fontos. Nehéz volt ezzel szembenéznie, de volt egy kőszikla, amin már szilárdan állt. Van Valaki, akinek ő annyira értékes, hogy az életét adta érte, és aki őt úgy látja már, amilyenné válni fog, ha az út végére ér.
Értéktelennek érzed magad? Téged is kiraboltak, és megfosztottak a méltóságodtól? A JÓ HÍR, hogy a megoldás közelebb van, mint gondolnád. Én megtaláltam ezen az utazáson, és erről szól a könyvem, hogy bárki megtalálhassa, aki csak keresi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése